Nyilatkozat - ami a nőket illeti

Évi mínusz 1,5 millió forintot jelent neked a magyar munkaerőpiacon, ha nő vagy, és persze ugyanez igaz a lányodra, az anyádra, a barátnődre, a húgodra is. A férfiak és nők közötti hazai bérszakadék felháborító: 18%. Az átlag évi 1,5 millió pedig nemcsak a nők zsebéből hiányzik, hanem a közös háztartások kasszájából is.

Ezek a számok egy olyan ország képét festik le, ahol a nők 5 munkanapból 1-et még ma is ingyen dolgoznak, miközben a gondozási terheiket nem enyhíti a hatalom.

A férfiak és nők közötti bérszakadék felszámolása közös érdekünk. Olyan országban akarunk élni, amely egyenlő jogokat és lehetőségeket, valamint méltányos fizetést biztosít minden állampolgárának. Mondj igent te is a béregyenlőségre.

Akik már támogatják a kiállást:

Az Ami a nőket illeti kampányban az Amnesty International Magyarország az adatkezelő, a vonatkozó adatkezelési tájékoztatót elolvastam és tudomásul vettem. Ha mégsem szeretnél velünk kapcsolatban maradni, bármikor jelezheted ezt az office@amnesty.hu e-mailcímen.

Akik már támogatják a kiállást:

A kiállást támogató civil szervezetek és szakszervezetek:

Alternatív Közösségek Egyesülete • Emberség Erejével Alapítvány • EMMA Egyesület • Gyökerek és Szárnyak Alapítvány • Magyar Helsinki Bizottság • Jól-Lét Alapítvány • Labrisz Leszbikus Egyesület • Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete • Magyar Szakszervezeti Szövetség • Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség • Patent Egyesület

Miért dolgozunk?

Magyarországon még mindig rendszerszintű hátrány éri a nőket az élet legtöbb területén. A kormány pedig ahelyett, hogy az egyenlőség megteremtésén dolgozna, jogi és kommunikációs eszközökkel tartja fenn az egyenlőtlenségeket. A munkaerőpiac az egyik olyan terület, ahol a nők negatív diszkriminációja számos formában megjelenik. Így például a nők és férfiak fizetésében mért átlagos különbség rendkívül elkeserítő képet mutat, egészen pontosan 17,8 százalékos bérkülönbséget. A közel 18 százalékos eltéréssel az egyik legrosszabb helyen állunk az EU-ban. A bérezés kérdése alapvető fontosságú a nemi esélyegyenlőség szempontjából, ami szorosan összefügg több nőjogi kérdéssel is, legyen szó akár az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről, a reprodukciós jogok gyakorlásáról vagy az egzisztenciális függetlenségről. A nemek közötti bérszakadékot fel kell számolni.

Mit tesz az Amnesty a nemek közötti munkahelyi egyenlőségért?

A nők munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetése többek között megjelenik a szakmai szegregációban (sokkal több nő dolgozik olyan alacsony fizetésekkel járó területen, mint az oktatás, egészségügy, szociális szektor), tapasztalható a nők munkahelyi előmenetelének akadályaiban, a háztartási és gondozási feladatok egyenlőtlen elosztásának szakmai lehetőségekre gyakorolt hatásában és a mindennapi munkahelyi szexizmusban. A probléma okai összefüggnek egymással, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy párhuzamosan több területen, egyéni, szervezeti és társadalmi szinten is fellépjünk ellene.

Mindhárom szinten egyszerre kínálunk erre eszközöket.

Egyéni szinten tudásbővítő anyagokat, oktatási és tréning programokat készítünk, eseményeket szervezünk és aktivista közösséget építünk.
Szervezeti szinten az Egy Lépéssel Közelebb kampányunk keretében lehetősége van a cégeknek és más munkáltatóknak a bértranszparencia eszközével lépéseket tenni a munkahelyi diszkrimináció felszámolásáért, illetve tájékoztató anyagainkon keresztül rámutatunk arra, hogy mit tehetnek a munkahelyi egyenlőség megteremtéséért.
A döntéshozókat arra szólítjuk fel, hogy tegyenek végre lépéseket a nemek közötti egyenlőség megteremtéséért, mert a nők anyagi megbecsülése alapfeltétele egy egyenlő társadalomnak. Erre a EU bértranszparencia irányelve is kötelezi a tagállamokat, akiknek 2026-ig kötelező a saját nemzeti jogrendjükbe beépíteni az irányelvben foglaltakat.

Mi a kampány célja?

A kampány célja, hogy felhívjuk a figyelmet a nemek közötti bérszakadék problémájára, és üzenjünk a döntéshozóknak, hogy tegyenek lépéseket a nők anyagi biztonságáért, munkájuk megbecsültségéért és biztosítsák számukra azt, ami őket illet: egyenlő béreket és azonos lehetőségeket.

Mi a bérszakadék?

Az Európai Bizottság a nemek közötti bérszakadékot úgy definiálja, mint a nők és férfiak átlagos bruttó órabére közötti különbség. A jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok levonása előtti, a munkavállalót megillető bruttó fizetés alapján számítják ki.

A KSH női-férfi kereseti rést vizsgálja, és azt elemzi, hogy a teljes munkaidőben dolgozó nők havi bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a teljes munkaidőben dolgozó férfiaké.

Mik a bérszakadék okai?

A bérszakadék hátterében álló okok összetettek. A nők születésüktől fogva olyan szocializációs hatásoknak vannak kitéve, amelyek kevesebb lehetőséget biztosítanak számukra ahhoz, hogy biztonságos és tisztességes anyagi körülményeket, szakmai megbecsültséget és sikereket érjenek el.

Az Európai Bizottság összegzése szerint az alábbi főbb tényezők okozzák a bérszakadékot:

A horizontális szakmai és oktatási szegregáció vezet ahhoz, hogy a szociális ágazatokhoz, egészségügyhöz és oktatáshoz kapcsolódó tanulmányi területeken és szakmákban sokkal több nő van, mint férfi. Például a tanárképzésre járó hallgatóknak és a pedagógusoknak is körülbelül 80%-a nő, de hasonló a helyzet az egészségügyi és szociális területeken is. Ezzel szemben az informatika területén hallgatóknak és szakemberek is csak 14-15%-a nő. Az Európai Unióban nálunk vannak az egyik legalacsonyabb arányban nők az informatikai szakértők között.

A vertikális szakmai szegregáció, így például az üvegplafon jelenség, ami arra mutat rá, hogy a nőket szakmai előmenetelük során láthatatlan akadályok gátolják abban, hogy elérjék a legfelső döntéshozó pozíciókat. Magyarországon például a nők aránya a legnagyobb jegyzett társaságok igazgatóságában és felügyelőbizottságban csupán 11%. Ez az érték az EU-ban nálunk, illetve a második legalacsonyabb, Cipruson 9%. Ausztriában 35%, míg Franciaországban például 47% a nők aránya.
Ugyancsak a főbb okok között említhetjük a rengeteg időt felemésztő fizetetlen háztartási és gondozási munkát, amely az EU minden tagállamában főként a nőkre hárul, és ahhoz vezet, hogy sokkal több nő esik ki a munkaerőpiacról, mint férfi. Magyarországon a KSH adatai alapján a nők több mint kétszer annyi időt töltenek fizetetlen otthoni munkával, mint a férfiak. A gyermekgondozási távollétet igénylők kb. 98-99%-a nő, és a gyermekek számának növekedésével a különbségek tovább nőnek. A 25–49 éves nők foglalkoztatási aránya átlagosan kb. 85%, azok esetében, akik nem nevelnek gyermeket ez az érték 88%, míg a három vagy több gyermekeseknél 71%.
Bár a bérdiszkrimináció, azaz az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértése jogsértésnek számít az Európai Unió országaiban, mégis nagyban hozzájárul a nemek közötti bérszakadék fennmaradásához. EU-s statisztikák bizonyítják, hogy eltérések vannak mind az adminisztratív, mind a menedzseri pozícióban dolgozó férfiak és nők díjazása között.

Hogy állunk EU-s viszonylatban?

Az egyik legutolsó ország vagyunk a rangsorban. Magyarországon 2020 óta folyamatosan növekszik a bérszakadék. Ennek a hátterében többek kezdetben a gazdasági válság és a Covid-19 járvány alatt megnövekedett gondozási terhek isá lltak. A probléma erősen összefügg azzal, hogy egy olyan társadalomban élünk, ahol az emberek 70 százaléka úgy gondolja, a háztartási munka, a gyerek- és idősgondozás elsősorban a nők feladata, amit aránytalan mértékben rájuk is hárítanak. Erre a politika is ráerősít, elég csak arra 2022-es intézkedésre gondolnunk, amikor a Fidesz a szociális törvény átírásával konkrétan kijelentette, hogy az állam gondozási terheit a családokra, végső soron tehát a nőkre hárítja. Három vagy több gyerek tehát, már egy teljes állás, ilyen élethelyzetben sok nő kénytelen feladni a munkáját, különösen vidéken, ahol hiányos a bölcsődei rendszer, rugalmatlan a munkaerőpiac.

Minden jog fenntartva. © amianoketilleti.hu

Az oldalt a coral design fejleszti.