Magyarországon még mindig rendszerszintű hátrány éri a nőket az élet legtöbb területén. A kormány pedig ahelyett, hogy az egyenlőség megteremtésén dolgozna, jogi és kommunikációs eszközökkel tartja fenn az egyenlőtlenségeket. A munkaerőpiac az egyik olyan terület, ahol a nők negatív diszkriminációja számos formában megjelenik. Így például a nők és férfiak fizetésében mért átlagos különbség rendkívül elkeserítő képet mutat, egészen pontosan 17,8 százalékos bérkülönbséget. A közel 18 százalékos eltéréssel az egyik legrosszabb helyen állunk az EU-ban. A bérezés kérdése alapvető fontosságú a nemi esélyegyenlőség szempontjából, ami szorosan összefügg több nőjogi kérdéssel is, legyen szó akár az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről, a reprodukciós jogok gyakorlásáról vagy az egzisztenciális függetlenségről. A nemek közötti bérszakadékot fel kell számolni.
A nők munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetése többek között megjelenik a szakmai szegregációban (sokkal több nő dolgozik olyan alacsony fizetésekkel járó területen, mint az oktatás, egészségügy, szociális szektor), tapasztalható a nők munkahelyi előmenetelének akadályaiban, a háztartási és gondozási feladatok egyenlőtlen elosztásának szakmai lehetőségekre gyakorolt hatásában és a mindennapi munkahelyi szexizmusban. A probléma okai összefüggnek egymással, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy párhuzamosan több területen, egyéni, szervezeti és társadalmi szinten is fellépjünk ellene.
Mindhárom szinten egyszerre kínálunk erre eszközöket.
A kampány célja, hogy felhívjuk a figyelmet a nemek közötti bérszakadék problémájára, és üzenjünk a döntéshozóknak, hogy tegyenek lépéseket a nők anyagi biztonságáért, munkájuk megbecsültségéért és biztosítsák számukra azt, ami őket illet: egyenlő béreket és azonos lehetőségeket.
Az Európai Bizottság a nemek közötti bérszakadékot úgy definiálja, mint a nők és férfiak átlagos bruttó órabére közötti különbség. A jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok levonása előtti, a munkavállalót megillető bruttó fizetés alapján számítják ki.
A KSH női-férfi kereseti rést vizsgálja, és azt elemzi, hogy a teljes munkaidőben dolgozó nők havi bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a teljes munkaidőben dolgozó férfiaké.
A bérszakadék hátterében álló okok összetettek. A nők születésüktől fogva olyan szocializációs hatásoknak vannak kitéve, amelyek kevesebb lehetőséget biztosítanak számukra ahhoz, hogy biztonságos és tisztességes anyagi körülményeket, szakmai megbecsültséget és sikereket érjenek el.
Az Európai Bizottság összegzése szerint az alábbi főbb tényezők okozzák a bérszakadékot:
Az egyik legutolsó ország vagyunk a rangsorban. Magyarországon 2020 óta folyamatosan növekszik a bérszakadék. Ennek a hátterében többek kezdetben a gazdasági válság és a Covid-19 járvány alatt megnövekedett gondozási terhek isá lltak. A probléma erősen összefügg azzal, hogy egy olyan társadalomban élünk, ahol az emberek 70 százaléka úgy gondolja, a háztartási munka, a gyerek- és idősgondozás elsősorban a nők feladata, amit aránytalan mértékben rájuk is hárítanak. Erre a politika is ráerősít, elég csak arra 2022-es intézkedésre gondolnunk, amikor a Fidesz a szociális törvény átírásával konkrétan kijelentette, hogy az állam gondozási terheit a családokra, végső soron tehát a nőkre hárítja. Három vagy több gyerek tehát, már egy teljes állás, ilyen élethelyzetben sok nő kénytelen feladni a munkáját, különösen vidéken, ahol hiányos a bölcsődei rendszer, rugalmatlan a munkaerőpiac.
